ABÁDI BENEDEK
Abádi Benedek 16. századi magyar könyvnyomtató, protestáns prédikátor, reformátor, evangélikus lelkész. 1540-ben Nádasdy Tamás bán megbízta a sárvár-újszigeti nyomda vezetésével. Ő nyomtatta ki Sylvester János 1541-es Újtestamentum-fordítását, az első teljesen magyar nyelvű könyvet. Szegeden prédikátorként és nyomdászként tevékenykedett 1544. és 1552. között. A kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk arra, merre járt. A nyomdászmesterséggel a krakkói egyetemen ismerkedett meg, lelkészi képesítést pedig Wittenbergben szerzett 1543-ban. Szegedi hitterjesztői tevékenységének a rossz közállapotok vetnek véget, a hajdú csapatok betörése után a város elhagyására kényszerült.
KOVÁCS MIHÁLY
Kovács Mihály (1818, Abádszalók-1892, Budapest) Festő. Pesten, Bécsben és Romában folytatott tanulmányok után az olasz reneszánsz hatása alatt, de száraz akadémikus stílusban számos oltárképet (sajószentpéteri római katolikus templom), történeti festményt (Árpád pajzsra emeltetése), valamint arcképeket (Orczy-család tagjai, Szemere Pál stb.) és olasz, spanyol, németalföldi mesterek képeiről másolatokat készített. Másolatai a Szépművészeti Múzeum raktárában vannak, festményei az egri Dobó István Múzeumban találhatók, néhány műve a Magyar Nemzeti Galériában.
EMBER MÁRIA
Ember Mária, 1950-ig Elsner (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató. Ember Mária nem volt főállású író, megélnie mindig az újságírásból, a szerkesztésből kellett, nevéhez kiváló képzőművészeti kritikák és útikönyvek is fűződnek. Első regénye, a Magamnak mesélem 1968-ban, Véletlenek című kisregénye 1971-ben látott napvilágot. Hajtűkanyar című regénye 1974-ben jelent meg, amelyben a szépirodalmat történeti dokumentumokkal szervesítve tulajdonképpen új műfajt teremtett. Első regénye (Magamnak mesélem; 1968) egy tragikus tévútnak a kezdetéről szól, leányregény, egy nyári táborozás története, kis szerelmekkel. A NÉKOSZ vezetőképző tábora, a lélektelen intézkedések engedelmes végrehajtására. Kevés mű szólt hasonló tisztánlátással a keletkező új korszak, közösség és réteg vonzásáról és veszélyeiről. Ember Mária műveinek alapkonfliktusa az egyén és a közösség, a befogadás és a kitaszítottság kettőssége. A magyarországi holokauszt-szépirodalom első hírnökeként 1974-ben megjelent és szokatlanul nagy visszhangot kiváltó Hajtűkanyar nyomán - kezdetben egykönyvesként, vagy egytémájú alkotóként említik őt. A történelmet beszéli el, a debreceni zsidó-családok kitaszíttatását, lágerbe hurcoltatását és megmenekülését. Ember Mária nevezetes mottója, hogy ő nem "a" zsidó sors, hanem a magyar történelem elbeszélésére vállalkozott. 1991-ig a Magyar Nemzet olvasószerkesztőjeként dolgozott. A Barátság című, Magyarország népei kölcsönös megismerését szolgáló kulturális és közéleti folyóiratot civil kezdeményezésként 1994-ben alapította Ember Mária és Mayer Éva Az 1980-as évek végén az 1953-as Wallenberg koncepciós per nyomán kutatásokat kezdett. A per egyik áldozata Szalai Pál az USA-ból Budapestre látogatott, felkereste Ember Máriát. A Magyar Nemzetben megjelent beszélgetés nyomán Ember Mária kutatást folytatott budapesti és moszkvai levéltárakban. Könyve 1992-ben (Ránk akarták kenni, Héttorony Könyvkiadó) dokumentálja az 1953-as koncepciós pert.
Művei * München, útikönyv, 1971 * Hajtűkanyar (1974), ISBN 9637467173 Katalizator Iroda 1994, * Aktavers és egyéb történetek (1979), Magvető, Budapest * Bajorországi utazások, Budapest, (1980), Panoráma * Kutyát küldött a tenger, Budapest, (1982), Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó * Nyugat-Berlin, útikönyv, 1985; * Viccgyűjtemény, 1985, 2. bőv. kiad. (1988) * Berlin, az NDK fővárosa, útikönyv (1969), átdolg. kiadás, 1977, 3. jav., bőv. kiad. 1988; * Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom (1988) * A halálvonat artistái és más történelmi interjúk, 1989; * Politikai viccgyűjtemény, 1989 * Ránk akarták kenni, Héttorony Könyvkiadó, 1992 * Wallenberg Budapesten. Városháza, Budapest, 2000 * Mindent késve (1956-os napló, Budapest, 2006)
LAKI KÁLMÁN
Laki Kálmán (1909–1983) orvos, biokémikus
1909. február 1-jén született Szolnokon. Az édesapja hősi halált halt az első világháborúban. Az édesanyja nagy erőfeszítésekkel, szerény körülmények között nevelte a három testvérével együtt, miután rokonok fogadták be a családot a tabáni házuk melléképületébe. A világháború idején Abádszalókra költöztek. Az elemi iskolát itt végezet el. A gyermekkori élmények mélyen megmaradtak az emlékezetében. Abádszalókra mindig szívesen emlékezett vissza. 1921-től két évig a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba járt. Cegléden érettségizett. 1929-ben Szegeden előbb az orvosi, majd a természettudományi karra iratkozott be. Másodévesként már Szent-Györgyi Albertnak nemcsak tanítványa, de munkatársa is volt. 1936.ban szerves-kémiából és biológiából doktorált. 1938-ban Rockefeller ösztöndíjjal egy évig a manchesteri egyetemen dolgozott. 1941-ben magántanári képesítést szerzett. Kutatási eredményei alapján a neve már a negyvenes években ismertté vált a tudományos világban: felfedezte a vér egyik addig ismeretlen alkotórészét, a XIII. (Laki- Lóránd-) faktort. 1945-ben Budapesten kinevezték az Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete vezetőjévé. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. 1948-ban az elsők között kapott Kossuth-díjat. Felismerve a fenyegető diktatúra közeledtét, még abban az évben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Mintegy százötven tudományos publikáció mellett három könyvet írt. Alkotó módon vett részt a XX. század számos nagy biokémiai felfedezésében. Különösen maradandót alkotott a véralvadás, az izom-biokémia, a quantum-biokémia és a rákkutatás területén. Tagja volt a New York-i és a Washingtoni Tudományos Akadémiának is. 1963-tól mint a Bethesdai (USA Maryland) központú Nemzeti Egészségügyi Intézet Biokémiai Laboratóriumának az igazgató professzora több mint húsz kutatót fogadott a Debreceni Orvostudományi Egyetemről, akik részt vettek kutatási programjaiban. Ők a magyar orvostudomány vezető egyéniségei közé tartoztak. Tudott arról, hogy Szent-Györgyi Albert szerepet vállalt Magyarország II. világháborúból történő kilépési kísérlete megvalósításában. Ezért a német megszállás alatt bujkálnia kellett. A magyarságát mindig megvalló hazafi volt. 1970-től gyakran látogatott haza. 1976-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem díszdoktorává fogadta. Több egyetem tiszteletbeli professzora volt. (Manchester, Leeds. Párizs, Nürnberg) 1983. február 12-én Washingtonban hunyt el. Hamvait a felesége hamvaival együtt 1999. május 6-án Debrecenben helyezték örök nyugalomra. 1996-ban Abádszalók első díszpolgára lett, majd 2000-ben a város főterén elhelyezték a mellszobrát.
DR ABÁDI NAGY ZOLTÁN
Abádi Nagy Zoltán 1940. november 16-án született Abádszalókon Nagy Zoltán és Polyák Irén gyermekeként. 1960-1965 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt. 1965-1970 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnnázium tanára, majd vezető tanára volt. Ezután egy évig az egyetem angol tanszékén tanársegédként dolgozott. 1967-1968 között a Leedsi Egyetemenen, 1972-1973 között a Duke Egyetemen ösztöndíjas volt. 1971-1981 között egyetemi adjunktus, 1981-1993 között pedig egyetemi docens, 1990-1991 között tanszékvezető volt. 1983-1992 között a Modern Filológiai Társaság angol-amerikai szakosztályának alelnöke, majd elnöke volt. 1991-1993 között az észak-amerikai tanszék docense, 1991-1992 között tanszékvezetője, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója volt. 1993 óta egyetemi tanár. 1992-1993 között a BTK dékánja, 1993-1995 között pedig rektora volt. 1987-ben a Joensuui Egyetem vendégtanára volt. 1987-1990 között a Minnesotai, Oklahomai, irvine-i Kaliforniai Egyetemen Fulbright professzora volt. 1997-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője, a Kutatási-értékelési Bizottság tagja, a Modern Filológiai Bizottság társelnöke volt. A Filológiai Közlöny szerkesztőbizottsági tagja. A Hungarian Journal of English and American Studies főszerkesztője. 1995 óta a HUSSE elnöke. 1994-től a HAAS társelnöke. 2005 óta az egri Eszterházy Károly Főiskola amerikanisztikai tanszékének egyetemi tanára.
